„Érdemes is,

Meg nem is…”

Szokodyné Bánk Éva új könyve

 

 

Megjelent az egykori balassis diák, Bánk Éva gazdagon illusztrált verseskötete. A szerző a bevezetőben rögzítette az alkotói alapállását:

 

 

„A művészet lelki és virtuális tevékenység. A szépség bennünk rejlik, ha van bátorságunk azt megkeresni és megtalálni, lesz erőnk azt formába önteni, az eredménye alkotás, legnemesebb értelemben, amit csak mi emberek teszünk és értünk.

 

 

A festészet és az irodalom egymás mellett való megjelenítése, irodalom és történelem szakos többéves tanári kötelességvállalásom, belső késztetésem eredménye.

A művészetben a belső hang és az emberen túli világ érzékelése jelenik meg. A természet és az ember közötti harmónia öntörvényűségének bemutatása maradandó érték.

Verseimhez kapcsolódva festészetemben az élet szépségét, az életörömöket, igyekeztem megeleveníteni.

Újszerű egyéni ábrázolásom a szőlő és a bor montázsszerű festői megközelítése.

Képi trilógiának a nő és a férfi egymáshoz viszonyulása szervesen illeszkedik a verseimhez.

Festményeim és verseim nőként emberhez küldött üzeneteim.”

 

Szemelvények a versekből és a verseket illusztráló reprodukciókból:

 

 

Ipoly-völgy

 

A távolban kék hegyek nyújtózkodnak. / Az eget felhőfoszlányok tarkítják / A zöld szín számtalan árnyalata / Hirdeti a természet fenségét! /

 

A folyópart hatalmas fái / Átölelik egymást védelmezően, / Miközben meglátják tükörképüket / A sötétzöld vízben. /

 

Kék szitakötők kergetőznek / A vízmosta homokos partokon, / Mély csend honol. / Minden azt sugallja, hogy / Érdemes élni! /

 

Őszi Ipolypart

 

 

 

Ködben élek

 

Sűrű, szokatlan / ködben Rámtapad / Körvonalakat látok csak. / Villan valami a fehérségben / A lelkemet átható mindenségben. / Néhány fa ág-boga hajlik / Rezdülés, ropogás hallatszik. /

 

Lassan elindulok / Nem tudom az utat / Tapogatózom a ködben / Tévedek a mindenségben. / Várok! /

 

Fel fog szállni a köd / Olyan nem lesz, mint azelőtt! /

 

Ködben élek

 

 

Dr. Szokody Sándorné Bánk Éva 1941-ben született Balassagyarmaton.

Iskoláit szülővárosában végezte. 1959-ben érettségizett a Balassi Bálint Gimnázium IV. c. osztályában, osztályfőnöke Németh Béla volt.

1965-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett.

2002-ben a budapesti Németh László nyolcosztályos Gimnázium vezetőtanáraként ment nyugdíjba. 1987-től 2002-ig az ELTE ötödéves tanárjelöltjeit oktatta a történelemtanítás módszertanára.

2002-től 2008-ig a Történelmi Társulat Tanári Tagozatának Rendezvényszervező titkára, 2009-től az Országos Képző és Iparművészeti Társaság (OKIT) tagja.

Diákkora óta ír verseket és 1996-tól foglalkozik festészettel. Budapesten, a Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdióban kezdte tanulmányait Németh Ágnes képzőművész vezetésével, majd folyatta a DÁVID művészeti Szabadiskolában.

A Moholy Stúdió és az OKIT szervezésében nyaranta művésztanárok vezetésével festőtáborokban tanult tovább (Tőserdő, Mártély, Sarród, Balaton környéke).

Alkotásait rendszeresen bemutatja kiállításokon.

 

 

Összeállította: Nagy Angela

2022. október 31.