|
Civitas Fortissima 104 Többnapos
rendezvények 2023 januárjában Balassagyarmaton a történelmi idők kapcsán
Az
1919-es cseh kiverés emlékezetével kapcsolatos balassagyarmati programok –
ahogyan az előző években – 2023-ban sem korlátozódtak egy napra, hiszen
január 27-től 29-ig különböző helyszíneken különböző tematikájú, célközönségű
események zajlottak a városban. Ezek egy része így csak jelzésértékűen
ismertethető. Január
27-én Balassagyarmat quiz címmel városismereti,
történelmi vetélkedő zajlott a Művelődési Központban. Január 28-án kora
reggel indultak a 13. Legbátrabb Város
Emléktúra résztvevői, hogy megtegyék a Magyarnándor-Balassagyarmat
közötti távot, mint annak idején a katonák, polgárok tették a városvédelem
érdekében. A
„civilebb” történések 10.00 órától a Nyirjesben
folytatódtak, ahová a
Palóc Rozmárok hirdették meg a
Bátrak úszását. A felhívásra a tónál negyvenen mártóztak meg az 5-6 fokos
vízben. Az innen
követhető videóból látszik, a „gyengébb” nem képviselői sem maradtak ki a
jóból. Szintén
28-án, szombaton, kiállítás, filmvetítés, Fábri Gábor vezetésével várostörténeti séta, „katonás” programok
zajlottak.
Este
pedig a Művelődési Központban Für
Anikó és Hrutka Róbert előadásában lélekfrissítő,
zenés-irodalmi, ún. „inhalációs” műsort élvezhettek az érdeklődők. 2023.
január 29-én délelőtt a katonai temetőben, az 1919-es hősök sírjánál
emlékeztek az elhunytakra, ahol Molnár
Ambrus református lelkész mondott megemlékező beszédet.
– Isten
mellett maradni lelki küzdelem, s egyre inkább úgy látszik, hogy az Istentől
és a keresztyénségtől elszakadni kívánó Európában fizikai harc is. Olyan
élet, amely katonai fegyelmet, csehkiverő bátorságot és hazaszerető
elszántságot követel meg – mondta a lelkész. Hozzátette,
hogy Civitas Fortissima ünnepe a hazaszeretetre, az áldozatvállalásra, a
bátor helytállásra, a családjaink, gyermekeink és városunk személyes védelmére
tanít bennünket. Az eseményen a 16-os
Honvéd Katonai Hagyományőrző Egyesület tisztelgett. Az
egykori események egyik kiemelkedő jelentőségű helyszínén, az állomáson, az
emléktáblánál a vasutas hősökről koszorúzással emlékeztek meg, itt a Gyarmati Színjátszókör, a Kelet-Nyugati
Alkotóműhely és szintén a hagyományőrzők
működtek közre.
Gere József és a MÁV
képviselője koszorúznak a vasútállomáson Délután a Városháza dísztermében Orosz Örs felvidéki magyar politikus,
jogvédő aktivista, a Sine Metu Polgári Társulás
alapító elnöke mutatta be a Szoborsorsaink c. könyvét.
Az album mintegy ezer fényképet tartalmaz csaknem
száz emlékjelről, melyek a történelmi Magyarország területén helyezkednek el.
A könyv képanyagát a szobrok érdekes története, hányattatott sorsuk leírása
kíséri.
14.00
órakor a főtéren, Párkányi Raab Péter alkotta Civitas Fortissima szobor előtt
folytatódott a városi megemlékezés, ahol Csach Gábor polgármester mondott beszédet. A
programon közreműködött a Balassagyarmati
Dalegylet, Ember Csaba karnagy
vezetésével, továbbá Franka Beáta, a Gyarmati Színjátszókör, a Kelet-Nyugati
Alkotóműhely és a 16-os Honvéd
Katonai Hagyományőrző Egyesület.
A polgármesteri beszéd teljes szövegét az alábbiak
szerint közöljük: „Szegény, szegény nép, árva nemzetem te Mit vétettél, hogy így elhagytanak, Hogy isten, ördög, minden ellened van… Te rác, te horváth,
németh, tót, oláhság Mit marjátok mindnyájan a magyart? … mohó étvággyal megrohantok minket, Miként a holló a holttestre száll… Föl hát, magyar nép, e gaz csorda ellen, Mely birtokodra s életedre tör, Föl egy hatalmas, egy szent háborúra, Föl az utolsó ítéletre, föl!” A kétszáz éve született Petőfi Sándor is
tudta az isteni törvényt: 1848. szeptemberében megírta az Élet vagy halál!
című versében. Az a nép, amely nem így tesz, amely szuverenitását,
szülőföldjét nem védi, és nem őrzi a végsőkig, az elpusztul a birodalmak, a
könyörtelen sors szorításában. Tisztelt
Vendégeink! Tisztelt
Ünneplő Balassagyarmatiak! A huszadik század minden európai
tragédiájának gyökere az első világháború, és az azt lezáró kegyetlen
békediktátum. Mert ahogyan a szintén kétszáz éve született Madách Imre
főgonosza, Lucifer mondja a Teremtő Istennek Az ember tragédiájában: „Egy
talpalatnyi föld nekem elég / hol a tagadás lábát megveti / világodat meg
fogja dönteni”. A gonosznak elég egy pillanatnyi bizonytalanság az örök
értékek megítélésében, és a sötét erők hadai azonnal pusztító útjukra
indulnak. Ez történt 1918 őszén is. A háborúk vesztesei mindig vészhelyzeti
forgatókönyv írására kényszerülnek, melyet a nélkülözés, a gazdasági
hanyatlás díszletei között kell végrehajtaniuk. Ilyen helyzetben mindig nagy baj
történik, ha az ideológiák, az utópiák hamis dogmái a valóság elé tolakodnak. Németország és Magyarország hasonló
cipőben járt a háború utolsó évében. Az összeomlás és a kétségbeesés
novemberre mindkét országban a monarchia végét és a köztársaság kikiáltását
hozta. De Németország politikai elitje, és
legfőképp baloldali politikusai felismerték, hogy a káosz és az anarchia
elszabadulása megbocsájthatatlan Sorsdöntő hónapok idején. Németország
politikai elitje felismerte, hogy ki kell egyezni a régi birodalmi rendekkel
annak érdekében, hogy az ország működőképessége megmaradjon. Kőkemény rendet
teremtettek a hadseregben, kiszorították a szélsőségeket a politikából és
1919. január 19-én szabad választásokon megalakították a Német Nemzetgyűlést,
ezzel rendet és legitim kormányt adva az országnak. Magyarországon ugyanerre két és fél
hónap helyett tizenkét és fél hónapot kellett várni. Addig a régi rendtől
ostobán rettegő új elit mindenféle legitimáció nélküli miniszterekkel, majd
bolsevik rémuralommal döntötte teljes anarchiába, a csőcselék által uralt
Tanácsok kezébe az országot. A hadsereget Linder
Béla októberi beszédével szétzavarta, majd utódai a Károlyi kormányon belüli
hatalmi vetélkedés revolverévé tették. Eközben január elejére a Felvidéket,
Erdélyt és a Délvidéket elfoglalták a még nem is létező utódállamok
hadseregei. A Felvidék elfoglalását 1800 cseh katona 9 géppuskával kezdte meg
november közepén. Minimális szervezéssel novemberben még
meg tudta volna fékezni ezt a megmaradt magyar katonaság is, de mire január
végén a szivárványos wilsoni illúziókat elveszti a magyar kormány, az ország
nagy részét már ellenséges hadak foglalták. A kort jellemzi egy tragikus erdélyi
történet. Aradon a 33. gyalogezredet támadásra utasítja a hadügy a román
előrenyomulás ellen. Ám a csőcselék befolyása alá került katonatanácsok
ellenállása miatt ezt a katonák megtagadták. Ekkor egy Fellner Andor nevű 21 éves
zsidó kommunista tanácsbizalmi próbálja rávenni katonatársait a haza
védelmére. Amikor a katonák erre sem hallgatnak, saját nyilvános
öngyilkosságával fenyegeti meg őket, s amikor azok emiatt is kiröhögik, ott,
a felsorakozott ezred előtt főbe lövi magát. Aradon és szerte Magyarországon a
hazaszeret így vérzett el a borgőzös osztályharcban. De nálunk máshogy történt. A történelmi
Nógrád Vármegye címerében a XVI. század óta egy vértbe öltözött kivont kardú
katona látható, arra emlékeztetve, hogy Mátyás király személyi testőrségét a
Nógrádi nemesség biztosította. Ha hátra néznek, látják, hogy ez a katona 1835
óta a Vármegyeháza oromzatáról is figyelmezteti Balassagyarmat polgárait
honvédelmi kötelezettségeikre. Talán emiatt, és a zűrzavarban is nálunk
mindig parázsló polgári erények okán történhetett csoda városunkban 104 éve
is. Az olasz irányítás alatt előrenyomuló
csehek január 15-én értek Balassagyarmatra és mindössze 40 katonával
elfoglalták a várost. Január 25-én deklarálja a városba érkező Bazovszky zsupán
az ekkor még nemlétező csehszlovák állam nevében a
teljes közigazgatás átvételét. Ez elbocsátással vagy hűségesküvel járt,
amiről a város köztisztviselői hallani sem akartak. A Vármegyeházán január
27-én közalkalmazotti gyűlésre került sor, ahol Pongrácz György vármegyei
főjegyző és Schuch István szociáldemokrata vasutas
jelképes kézfogása indította el a fegyveres ellenállást. Nálunk a
munkásosztály és az arisztokrácia első szóra félretette sérelmeit a haza
érdekében. Január 29-én pár órás küzdelem után így győzhetett Balassagyarmat:
a vasutasok, diákok, katonák és polgárok összefogása kiűzte a városból a cseh
legionáriusokat, akik másnapra az Ipoly teljes balpartjáról északra
kotródtak. Mert Balassagyarmat polgárai nem
engedtek Madách Luciferjének, nem hagytak egy talpalatnyi földet sem a haza
megtagadását valló erőknek. Guruló pénzérmék, birodalmi ígérgetések,
szivárványosra festett mérgező szavak sem tántoríthatták el városunk
polgárait hazafias kötelességüktől. Képesek voltak a legnagyobb áldozatra
is: Czakó Balázs, Dancsok Ferenc, Havaj József, Hrubecz Márton, Nagy József, Petrovics József, Rózsa
András, Vancsó József, Virág János és Weisz Sándor
életének és vérének áldozatára. A magyar történelemben rendre sorakoznak
a hiábavaló áldozatok, a vesztes csaták, az elbukott próbálkozások. A múlt század legnagyobb magyar
tragédiájában nekünk, Balassagyarmatiaknak dicsőséges és nyertes csata
jutott, így nekünk minden okunk megvan nemcsak a dacos büszkeségre, de a
felhőtlen örömre is. A híres porosz filozófus, Immanuel Kant
szerint: „a győzelem nem a technológián, hanem a testtartáson múlik”.
Mert aki a hazáért, a szülőföldért, a közösség, a családok jövőjéért küzd,
azt győzelemre segíti az Isten. Figyeljük csak Petőfi szavait: … Hacsak
félakkorák is Leszünk, mint
voltak a nagy ősapák, El fogja lepni
árnyékunk a sárba És vérbe fúlt
ellenség táborát! Száznégy éve így csináltuk, ezért
ünnepelhetünk most a világ legszebb nyelvén, a világ legszebb országában. Csináljuk így ezután is! * Az ünnepi
képviselő-testületi ülést – Lovász Emőke, Cseh Lóránt
műsorvezetésével – a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban rendezték, ahol
először Dr. Szakács Zoltán, a
Civitas Fortissima Kör elnöke, majd Ember
Csaba karnagy osztották meg gondolataikat. Az ünnep tiszteletére Gárdonyi
Zsolt: Magyar ének című művét adta elő az idén 160 éves Balassagyarmati Dalegylet, Ember
Csaba karnagy vezetésével. Ezután Csach Gábor megállapította a
képviselő-testület határozatképességét és megnyitotta az ünnepi ülést, amelyen
a polgármester és Huszár Péter
alpolgármester átadták a Balassagyarmatért Emlékérmeket, a Pro Urbe-díjakat
és a díszpolgári címet. Pro Urbe
díjban részült: Dr.
Bacskó József egykori iskolaigazgató és
alpolgármester, önkormányzati képviselő, Dr. Czelenk
Ferenc főorvos és Lukács
József mentőtiszt
Pro Urbe díjazottak Balról jobbra: Lukács József,
Dr. Czelenk Ferenc, Dr. Bacskó
József A
díszpolgári kitüntetést a 2022. december 26-án elhunyt Dr. Andor Csaba
Madách-kutató részére ítélte oda a testület. (a díjazott személyéről 2022.
december 21-én döntött a képviselő-testület).
fotó: mikszathkalman.hu A díjat özvegye, Nagy Anna vette át. Az ünnepség végén
“rendhagyó módon” a Hamburgi menyasszony című operett leghíresebb dalát –
Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország – énekelte el Kósa Bernadett, közreműködött a Balassagyarmati
Dalegylet, zongorán kísért Kósa
József. Az ünnepséget és
ezáltal a 2023. évi Civitas Fortissima rendezvényeket Csach
Gábor polgármester szavai zárták le. 2023. január jelöletlen fotók:
facebook/Fókuszban a térség-Makrai Richárd forrás: gyarmatihirek.hu nool.hu összeállította: Nagy László |
