|
Deák Ottó élete
a BME-n és egyéb „bolondságai”
Akik ismerik Deák Ottót, aligha várhattak
tőle sok „bolondságot” a Helytörténeti Gyűjtemény épületében, 2022. április
14-én megtartott előadása („Életem a
BME-n és egyéb bolondságok”) során, hiszen a matematikus mestertanár
életét fegyelmezettség és racionalitás jellemezi, kevésbé a bolondság. Bár ha arra gondolunk, mindig is hajlamos volt a kisebb és
nagyobb közösségért önzetlenül, ellentételezés nélkül tenni, így mégis csak valós
az ironikus ön- és címmeghatározása. Ottó az érettségi után 1971-ben kezdte meg
tanulmányait az ELTE-n, de a családi, baráti kötelékek, nem kevésbé a
lokálpatriotizmusa azóta is Balassagyarmathoz kötik. Így több évtized után
sem maradt elfeledett a neve a városban, már csak amiatt is, hogy a városról
szerkesztett jelen honlap aligha működhetne nélküle. Meg is teltek a Csillagház széksorai, egykori
gimnáziumi osztálytársain, barátain, ismerősein kívül az egyetemi kollégái
alkotta fővárosi „küldöttség” is az érdeklődők között volt. Utóbbiaknak Ottó
egésznapos balassagyarmati városnézést is szervezett (Képtár, Palóc Múzeum,
Pannónia- és Kerékpármúzeumok) Az egyetemi tanár fontos erénye a pontos
előadásvázlat és a jó időgazdálkodás, Ottó ezeket pontosan betartotta a 90
perces prezentációja alatt. Előadása elején megismerkedhettünk a családi
háttérrel, az édesapa Deák Ottó műszerész mesterként,
az édesanya Altmann Aranka
raktárosként dolgozott, szerető családi hátteret biztosítva egyetlen
gyermeküknek.
Ottó szülei 50. házassági évfordulójukon Az apai nagyszülő Deák Lajos asztalos
mester, az anyai nagyszülő, az erdélyi származású Dr. Altmann
Lajos megyei állatorvos volt Nógrádban, a nagymamák pedig háztartásbeliek.
Deák Lajos Dr.
Altmann Lajos Őszintén
beszélt az egész életére kiható óvodai balesetéről, lábficamát a helyi
kórházban sajnálatosan elkezelték, még végül Budapesten Dr. Riskó Tibor magánorvos tudott
állapotán úgy változtatni, hogy háromévi fővárosi kórházi kezelés után
járóképes lett.
Magántanulói,
budapesti évei után immár újra szülővárosában, a Rákóczi, majd az Ifjúsági
úti általános iskolában, végül a Balassi Bálint Gimnáziumban folytatta
„helyi” tanulmányait. Minden
iskolájáról és tanárairól szeretettel emlékezett meg (egy-két kritikus
megjegyzésétől eltekintve), különösen egykori gimnáziumi matematika tanáráról,
Kovács Gáborról. Ő oktatóként és
nevelőként is nagy hatással volt rá, jelentősen hozzájárulva sikeres egyetemi
felvételéhez. Az
ELTE matematikus szakán a kezdeti nehézségeket fokozatosan legyűrte,
mindeközben a Bolyai Kollégiumban aktív tagja lett a Bolyai Stúdiónak, sőt
sportvezető, újságíró, Gyarmati Diákok budapesti klubjának szervezőjeként is
jeleskedett.
Diplomával
a zsebében végül a Budapesti Műszaki Egyetemet választotta munkahelyéül, ahol
tudományos segédmunkatársi, tudományos munkatársi, majd mestertanári
beosztást kapott. Családi
élete is révbe jutott, egyetemi évei alatt kötött ismeretséget a
balassagyarmati Pósfai Zsuzsával, házasságukból két gyermek
született. Részletesen
megismerkedhettünk Ottó egyetemi feladataival, amelyek a több évtizedes pályafutását
végigkísérték. Ezek egyik részét képezték az egyetem által felvállalt „fizetős”
munkák, továbbá a KK feladatok. Itt csak jelzésértékűen sorolható fel pár
tevékenység: hálózattervezés, Doppler munkák, Taliándörögdi
űrállomás mérései, Paks és a Geodéziai Intézet, Digigraf,
OKTEL-Moodle, útállapot felmérés, úttervezés, forgalomszimuláció.
Hálózattervezés Taliándörögd,
antenna Digigraf 1612 Természetesen
maga az oktatás volt a feladatok másik pillére, hiszen a geodéziai tanszéken
igen szerteágazó képzés folyt. Oktatott témái voltak többek között: geodéziai
számítások gépesítése, számítástechnika gyakorlat, informatika, számítógépes
grafika, kataszteri informatika, mérnöki létesítmények geodéziája, numerikus
módszerek alapjai, CAD rendszerek stb. Mindezek
mellett számos tanszéki, adminisztratív feladat is „utolérte” Ottót, ezért
sem meglepő, hogy három alkalommal részesült a hallgatók által odaítélt
Hallgatói Díjból, ami joggal töltötte el elégedettséggel.
Az
egyetemi tevékenységén kívül az egyetemi közösségi, közéleti munkásságáról is
beszélt, hiszen ezek napjainkig végigkísérik
életét. Zárásul,
okkal-joggal szólt arról, hogy a gyarmati diákok fővárosi klubjának, Nógrád
megye Baráti Kör és Balassagyarmat Barátai budapesti rendezvényeinek
szervezője, mozgatója volt éveken keresztül (szerényen elhallgatva, hogy a
Balassagyarmatért Baráti Kör honlapjának örökös webmestere is), bár mi magunk
– barátai, osztálytársai – hosszasan sorolhatnánk további érdemeit is. 2022. április Összeállította:
Nagy László |