A német 503.
nehézpáncélos osztály Nógrádban. Tények,
feltételezések, legendák Gere József hadtörténeti
előadása a Csillagházban 2021.
október 28. Gere József nem csak vasútmérnökként,
térségi vasúti vezetőként ismert sokak előtt. Köztudomású róla az is, hogy a
helytörténet, vasúttörténet mellett katonai, hadászati kérdések, kutatások is
foglalkoztatják. Az
1919-es cseh kiverésről szóló Szárnyaskerék katonái és Békében, háborúban - A
balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története c. munkái bőségesen érintették
a kor hadi eseményeit, így nem csak a történelmi, politikai következményekkel
foglalkozhatott. Számtalan előadása, tanulmánya, szakcikke szintén
bizonyítják jártasságát a hadtörténetben. Legújabb
kutatásainak eredményeiről 2021. október 28-án számolt be a Helytörténeti
Gyűjtemény épületében. Előadásának témája speciális volt, hiszen a német
nehézpáncélos harckocsik nógrádi története érthető módon a rendszerváltozásig
aligha lehetett érdemi kutatási téma, az idő múlásával a visszaemlékezők
névsora is egyre fogyott, az adatgyűjtés megnehezült. Az
előadás elején részletes műszaki leírások segítségével bepillantást
nyerhetett a hallgatóság a II. világháborúban használt német harckocsik
világába, kiemelve a Pz VI B Királytigris típust, amely köré az
előadás felépült. Az
1942-ben, az orosz fronton alakult 503. nehézpáncélos osztály Királytigris
tankjait vetették be a németek hazánk 1944. októberi megszállásakor, majd a
front nógrádi átvonulásakor a gyarmatiak balszerencsései is kénytelen-kelletlen
megismerkedhettek ezekkel a hatalmas szerkezetekkel. A kutatás bemutatja a
harckocsik magyarországi javítóbázisait, így azt is, hogy 1944. novembertől Nógrádban,
Erdőkürt településen 15 db harckocsi állomásoztatását, javítását végezték az
ottani kastély uradalmi majorjában. A települést 1944. december 4-én
légitámadás érte, a Vilczek kastély teljesen
elpusztult, a javítóbázis viszont sértetlen maradt, időlegesen a tankok
„túléltek”. Az elkövetkező napokban a délről északra tartó orosz előrenyomulás,
a német hátrálás következtében elérte Balassagyarmatot, ahol leginkább a
Süvitő telep vált érintetté. A vasútállomás déli oldalán, a Süvítő telepi
városrészen, a korabeli harcokban érintett egyes épületek, utcák. December
8-án reggel légitámadás érte a vasútállomás egyik szerelvényét, a tehervagonban
tárolt motorolaj kigyulladt, hosszú órákig égett, de mindez súlyos károkat
nem okozott. Annál többet, magának az állomás épületének a felrobbanása,
amely ugyanezen napon a késő esti órákban következett be. 8-án az orosz
támadás felerősödött, erős tüzérségi csata folyt a várostól délre. A németek
a vasútállomáson az egyik vonatban lőszert tároltak, mígnem egy becsapódó
gránát miatt keletkezett óriási detonáció az egész épületet romba döntötte. A
vasútállomás eredeti, egykori látványos épülete sohasem épült újjá, tégláit
Vácra és Budapestre hordták az újjáépítéshez. A
sarokba szorított németek a Zsinagógát sem kímélték, december 9-e reggelén
felrobbantották a hatalmas épületet. Ennek oka valójában az ott tárolt
élelmiszerkészlet megsemmisítése volt, idő hiányában a németek ezt már nem
tudták elszállítani, de az oroszoknak sem kívánták hátrahagyni. Az
Ipolyon túli dombokra hátráló németek a híd utolsó pillérét is
felrobbantották, némileg ez is közrejátszott abban, hogy a front a város
térségében 1944. december végéig megmerevedett. Gere
József kutatásai alapján az akkori történések egy érdekes mellékszála is
kiderült, egy német Királytigris megsemmisülése. Szügy felöl érkező, a
Leiningen Károly úton haladó tank egy váratlan manőver miatt a 11. sz. ház
kertjében kötött ki. Az épületet a városban közismert Thúróczy
Tivadar kályhásmester és családja lakta, szerencséjükre a behatolással csak
némi anyagi kárt szenvedtek. A kitolató Harckocsi azonban nem jutott
messzire, a Pozsonyi-Leiningen u. sarkán lefulladt, mivel a visszaemlékezők
szerint a járműnek, a vezető halála miatt már nem volt szakszemélyzete. A harckocsit
végül a németek felrobbantották, amely több mit egy évig az út szélén állt. Egyes
alkatrészeit a vasutasok használták fel a háború után különböző javításokhoz. Megtudhattuk
azt is, hogy az Erdőkürtön javításban volt 15 Királytigrisből, a nógrádi
csaták időszakában nyolc semmisült meg - egy kivételével mindet a személyzete
robbantotta fel, hogy ne jusson az oroszok kezére -, a többi hét kemény
harcok során eljutott a Dunántúlon lévő alakulatukhoz. Az
előadó röviden ismertette azt a tragédiát is, hogy a város kórházában 1944
telén 700 pszichiátriai beteg gyakorlatilag éhen halt. (ezt Dr. Csekey László kutatása dolgozta
fel, az elhunytak emlékére 2016. december 8-án Dr. Kövér László emléktáblát
avatott a kórházi épület falánál. Az akkori eseményeket és a Házelnök
beszédének szövegét itt
tettük közzé. – szerk.) Az
előadás végén Gere József megemlékezett a német 503. nehézpáncélos osztály
néhány tagjáról az írásos visszaemlékezéseikről, már aki az utóbbit még
megtehette… Az
eddig nem ismert fotóritkaságokkal gazdagított előadás számos helytörténeti,
családtörténeti részletének felidézésére itt nincs mód, viszont annak teljes vágott
szerkesztett videóanyaga felkerült a youtube-ra, amely
innen
megtekinthető. 2021. november összeállította Nagy
László |
|