A német 503. nehézpáncélos osztály Nógrádban.

Tények, feltételezések, legendák

 

Gere József hadtörténeti előadása a Csillagházban

 

 

 

2021. október 28.

 

 

 

Gere József nem csak vasútmérnökként, térségi vasúti vezetőként ismert sokak előtt. Köztudomású róla az is, hogy a helytörténet, vasúttörténet mellett katonai, hadászati kérdések, kutatások is foglalkoztatják.

Az 1919-es cseh kiverésről szóló Szárnyaskerék katonái és Békében, háborúban - A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története c. munkái bőségesen érintették a kor hadi eseményeit, így nem csak a történelmi, politikai következményekkel foglalkozhatott. Számtalan előadása, tanulmánya, szakcikke szintén bizonyítják jártasságát a hadtörténetben.

 

Legújabb kutatásainak eredményeiről 2021. október 28-án számolt be a Helytörténeti Gyűjtemény épületében. Előadásának témája speciális volt, hiszen a német nehézpáncélos harckocsik nógrádi története érthető módon a rendszerváltozásig aligha lehetett érdemi kutatási téma, az idő múlásával a visszaemlékezők névsora is egyre fogyott, az adatgyűjtés megnehezült.

 

Az előadás elején részletes műszaki leírások segítségével bepillantást nyerhetett a hallgatóság a II. világháborúban használt német harckocsik világába, kiemelve a Pz VI B  Királytigris típust, amely köré az előadás felépült.

 

Az 1942-ben, az orosz fronton alakult 503. nehézpáncélos osztály Királytigris tankjait vetették be a németek hazánk 1944. októberi megszállásakor, majd a front nógrádi átvonulásakor a gyarmatiak balszerencsései is kénytelen-kelletlen megismerkedhettek ezekkel a hatalmas szerkezetekkel. A kutatás bemutatja a harckocsik magyarországi javítóbázisait, így azt is, hogy 1944. novembertől Nógrádban, Erdőkürt településen 15 db harckocsi állomásoztatását, javítását végezték az ottani kastély uradalmi majorjában. A települést 1944. december 4-én légitámadás érte, a Vilczek kastély teljesen elpusztult, a javítóbázis viszont sértetlen maradt, időlegesen a tankok „túléltek”. Az elkövetkező napokban a délről északra tartó orosz előrenyomulás, a német hátrálás következtében elérte Balassagyarmatot, ahol leginkább a Süvitő telep vált érintetté.

 

A vasútállomás déli oldalán, a Süvítő telepi városrészen, a korabeli harcokban érintett egyes épületek, utcák.

 

December 8-án reggel légitámadás érte a vasútállomás egyik szerelvényét, a tehervagonban tárolt motorolaj kigyulladt, hosszú órákig égett, de mindez súlyos károkat nem okozott. Annál többet, magának az állomás épületének a felrobbanása, amely ugyanezen napon a késő esti órákban következett be. 8-án az orosz támadás felerősödött, erős tüzérségi csata folyt a várostól délre. A németek a vasútállomáson az egyik vonatban lőszert tároltak, mígnem egy becsapódó gránát miatt keletkezett óriási detonáció az egész épületet romba döntötte.

 

 

A vasútállomás eredeti, egykori látványos épülete sohasem épült újjá, tégláit Vácra és Budapestre hordták az újjáépítéshez.

 

 

A sarokba szorított németek a Zsinagógát sem kímélték, december 9-e reggelén felrobbantották a hatalmas épületet. Ennek oka valójában az ott tárolt élelmiszerkészlet megsemmisítése volt, idő hiányában a németek ezt már nem tudták elszállítani, de az oroszoknak sem kívánták hátrahagyni.

 

 

Az Ipolyon túli dombokra hátráló németek a híd utolsó pillérét is felrobbantották, némileg ez is közrejátszott abban, hogy a front a város térségében 1944. december végéig megmerevedett.

 

 

 

Gere József kutatásai alapján az akkori történések egy érdekes mellékszála is kiderült, egy német Királytigris megsemmisülése. Szügy felöl érkező, a Leiningen Károly úton haladó tank egy váratlan manőver miatt a 11. sz. ház kertjében kötött ki. Az épületet a városban közismert Thúróczy Tivadar kályhásmester és családja lakta, szerencséjükre a behatolással csak némi anyagi kárt szenvedtek. A kitolató Harckocsi azonban nem jutott messzire, a Pozsonyi-Leiningen u. sarkán lefulladt, mivel a visszaemlékezők szerint a járműnek, a vezető halála miatt már nem volt szakszemélyzete. A harckocsit végül a németek felrobbantották, amely több mit egy évig az út szélén állt.

 

 

Egyes alkatrészeit a vasutasok használták fel a háború után különböző javításokhoz.

 

Megtudhattuk azt is, hogy az Erdőkürtön javításban volt 15 Királytigrisből, a nógrádi csaták időszakában nyolc semmisült meg - egy kivételével mindet a személyzete robbantotta fel, hogy ne jusson az oroszok kezére -, a többi hét kemény harcok során eljutott a Dunántúlon lévő alakulatukhoz.

 

Az előadó röviden ismertette azt a tragédiát is, hogy a város kórházában 1944 telén 700 pszichiátriai beteg gyakorlatilag éhen halt. (ezt Dr. Csekey László kutatása dolgozta fel, az elhunytak emlékére 2016. december 8-án Dr. Kövér László emléktáblát avatott a kórházi épület falánál. Az akkori eseményeket és a Házelnök beszédének szövegét itt tettük közzé. – szerk.)

 

Az előadás végén Gere József megemlékezett a német 503. nehézpáncélos osztály néhány tagjáról az írásos visszaemlékezéseikről, már aki az utóbbit még megtehette…

 

Az eddig nem ismert fotóritkaságokkal gazdagított előadás számos helytörténeti, családtörténeti részletének felidézésére itt nincs mód, viszont annak teljes vágott szerkesztett videóanyaga felkerült a youtube-ra, amely innen megtekinthető.

 

 

 

2021. november

összeállította Nagy László