|
145 éve született Hajós Alfréd, 2023.
február 1.
145
éve, 1878. február 1-jén Guttmann Arnold
néven született a XIX-XX. századi magyar sport és szellemi élet különleges
egyénisége. A nevét hivatalosan 1907-től Hajós
Alfrédra magyarosító, módosító (ezt megelőzően is gyakorta használta így
a nevét) 18 éves fiatalember Athénban, az első modernkori olimpiai játékokon
mindjárt két aranyérmet szerzett úszásban hazánknak, sőt 1924-ben építészként
a szellemi olimpián is a ranglista élén végzett. Képességeit
más sportágakban is bizonyítva, majd az aktív sporttól 1904-ben
visszavonulva, a magyar építészet egyik kiválósága lett, akit rendszeresen megbíztak
középületek, sport- és oktatási intézmények, szállodák, bankházak, bérházak,
családi házak tervezésével szerte Nagy-Magyarország területén, de külföldi
megbízásokat is kapott tervezőirodája. Személye
a széles közvélemény előtt jobbára olimpikonként köztudott, Balassagyarmat
azonban tisztában van építészi tevékenységével is, hiszen sokaknak közismert,
a városi strandfürdő tervezése a nevéhez fűződik, 1991-ben a
képviselő-testület pedig utcát is elnevezett Hajós Alfrédról. A
rendkívüli gazdag és sikeres életpálya, Balassagyarmathoz kapcsolódó munkái
miatt is érdemes részletesebben felidézni Hajós Alfréd eredményeit,
személyét, korszakos jelentőségét. * Guttmann Arnold édesapja egy szegényként
elkönyvelt budapesti zsidó kereskedő volt, feleségével öt gyermeket neveltek.
Lehetséges, hogy Arnold-Alfréd sorsa is másképp alakul, ha az apa tragédiája
nem következik be, a 13 éves fiú szeme láttára ragadta el egy örvény a Dunán az
apát. Ekkor határozta el, megtanul úszni, sőt ezt olyan vasszorgalommal,
kitartással tette, hogy magyar bajnoki címét követően az 1896-os athéni
olimpián két úszószámban, 100 és 1200 méteren is elsőként ért célba,
megszerezve a magyar sport első olimpiai győzelmeit. Pedig
a körülmények nem voltak ideálisak, a versenyeket áprilisban rendezték a
pireuszi tengeröböl 10-12 fokos vizében. Hajós az 1200 m-es győzelme után megkapta
a görög lapoktól a "magyar delfin" nevet, hiszen a dermesztően
hideg vízben a riválisok sora adta fel a versenyt, a magyar fiú viszont
tökéletesen függetlenítette magát a körülményektől és fölényes győzelmet
aratott. A
visszaemlékezők szerint a görögök hatalmas ünneplésben részesítették, saját
maga pedig így örökítette meg a királyi fogadáson történteket: „Mint legfiatalabb
bajnok, ott álltam a sor végén s bizony dobogott a szívem, amikor hozzám
közeledett. Szőke fejemet megsimogatva német nyelven kérdezte tőlem: ’Hol tanult meg
olyan remekül úszni?’ ’A vízben’ – vágtam
ki. Erre mindenfelé nagy
nevetés tört ki. Még a pléh-arcú diplomaták sem tudták megállni, hogy
teleszájjal ne nevessenek.” Első
sportsikerét azonban valós értékén kezelte, már ekkor is inkább az építészet
kötötte le, erről így vallott: „Ott álltam a
Parthenon romjainál, a szerteszét heverő oszlopcsonkok előtt, s gondolatban
rekonstruáltam a tökéletes arányokat és az utolérhetetlen szépséget, amelyet
az alkotóművész szelleme és a szobrász finom vésője megteremtett. Olimpiai
bajnokságom értékét mérlegelve, tudatára ébredtem, hogy milyen kicsi az
eredmény, amit én elértem, a romokban is csodálatos építmények alkotóihoz
viszonyítva. Mint elsőéves építészmérnök, az inasévek kezdetén állva, igaz
meggyőződéssel és akarással tettem komoly fogadalmat, hogy sportsikereimhez
hasonlóan, szellemi téren is igyekszem majd maradandó eredményekért küzdeni.” Úszópályafutását
1897-ben már be is fejezte, viszont gyorsan áttért a tornára, az atlétikára,
és a labdarúgásra. 1897-ben játszott az első magyarországi
labdarúgó-mérkőzésen, a Millenáris pályán a Budapesti Torna Club (BTC)
csapatában lépett pályára. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a BTC
bajnokcsapatának, 1902-ben az első hivatalos labdarúgó válogatott
mérkőzésünkön, Bécsben ő volt a csapatkapitány. Később játékvezetőként, két
évig szövetségi kapitányként is működött. A sportújságírásban is jeleskedett,
a Sport Világ című lap az ő szerkesztésében jelent meg. Életét
és érdeklődését azonban egyre inkább az építészet foglalta el, 1899-ben
szerzett építészmérnöki diplomát a Műegyetemen, a sikeres diploma után
1901-től Lechner Ödön, majd Alpár Ignác irodájában dolgozott,
1904-től Villányi Jánossal közösen
önálló irodát tartott fenn. Hajós
katonai szolgálatot is teljesített, először altüzér, majd tüzérmester, az
első világháború végére pedig már hadnagyi rangot viselt a tüzérségnél. 1915-1918
között teljesített frontszolgálatot, ott tanúsított bátorsága miatt
kitüntetésben is részesült. Különleges,
hogy Hajós nemcsak sportolóként ért el kiemelkedő eredményt az olimpián,
hanem 1924-ben Lauber Dezsővel készített stadionterve
ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken Párizsban (az aranyérmet
nem ítélték oda).
Hajós Alfréd az
1930-as években A
két világháború előtti ill. közötti időszakban egymást követték az
építészirodájának adott megrendelések, ezek csak töredéke sorolható itt fel:
kőszegi Bencés Gimnázium (1907/1908), Miskolci Takarékpénztár (1909/1910),
debreceni Arany Bika Szálloda (1914), Margitszigeti, Megyeri úti UTE stadion
(1922), miskolci Népkerti Sporttelep (1926), ma a nevét viselő Hajós Alfréd
Nemzeti Sportuszoda (1930), és a sor hosszan lenne sorolható, pl. Pozsony,
Lőcse, Szabadka, Szeged, Kaposvár, Hajdúszoboszló számos épületével. A
megrendelések nagyságrendjét mutatja, hogy kétszáz munkájának beazonosítása
sikerült. Hajós
Alfréd bujdosással, de túlélte a vészkorszakot. A háború után saját vállalkozásáról le
kellett mondania, az Ipari Épülettervező Vállalat ill. Mezőterv beosztottjaként
„szakértett”. Élete
nagy célját, a nemzeti stadion megtervezését teljesítette, de az nem
kerülhetett a „nevére”, az 1945 előtti „pedigréje” nem volt rendben. Pedig
valójában az 1953-ban felavatott Népstadion terveihez Hajósét használták, ezt
igazolja az alább tervrajz, amelynek jobb alsó sarkában szerepel a tervező
Hajós kézjegye. Hajós tervezete felhasználásának jogalapját az
Építéstudományi és Tervező Intézet 1948-ban kelt irata is bizonyítja. Ebben
megbízzák Hajóst a Népstadion építésével kapcsolatos szakértői munkára, havi
2000 Ft-os díjazással.
* Hajós
Alfréd 1955. november 12-én, 72 éves korában halt meg Budapesten. Életútja
tökéletesen példázza hitvallását, mely a test és szellem harmóniáját
állította középpontba. A Magyar Testnevelési és Sportmúzeum 1967-ben Hajós
Alfréd egykori, Báthory utcai lakásában kezdte meg működését. Halála
után számos elismerésben részesült, 1966-ban az USA-ban, Fort Lauderdale-ben beválasztották az úszás halhatatlanjai
közé, 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat, 2010-ben posztumusz Ybl
Miklós-díjat kapott. Nevét iskolák, utcák – ahogyan 1991-től Balassagyarmaton
is – emléktáblák, emlékművek őrzik. * Balassagyarmat és Hajós Alfréd 1908-ban
került először kapcsolatba Balassagyarmattal Hajós, ekkor Villányi Jánossal közösen, vagyis az
építészirodájuk, elindult a M. Kir. Törvényszéki palota építésére kiírt
tervpályázaton. Ezt azonban nem kísérte siker, a munkát Hübner Jenő és Mészner
Sebestyén nyerték el. Az 1930-as években vetődött fel olyan strandfürdő
létesítése a városban, amely versenyek megrendezésére is alkalmas medencével
rendelkezik. Az ötletet Horváth Sándor
polgármester támogatta erőteljesen. A tervezésre Hajós Alfrédet kérték fel,
aki ekkor már több sportlétesítmény sikeres megtervezésével bizonyított. 1933-ban
Hajós Alfréd elkészítette az alábbi tervet, amely a Kóvári út felöli oldalon
emeletes épületszárnyat kapott volna, a létesítmény egyes elemeinek tájolása,
formája is eltért volna a később megvalósulttól.
Ez
a megoldás a város számára drágának minősült, végül egy szerényebb változat
került elfogadásra, egy 33 1/3 versenymedence, egy gyermekmedence, valamint
öltözők. Az Országos Testnevelési Tanács és egyéb hatóságok végül teljeskörűen támogatták a létesítést, így a tervezés és
kivitelezés nem került pénzébe a városnak.
Stranfürdő képeslapon az 1930-as években Forrás: vkbalassa.hu A kivitelezést Magos
(Munk) Dezső balassagyarmati építész irányította, róla jól tudjuk számos
jelentős építési munkát végzett a korszakban a városban.
Kép bal oldalán Magos (Munk)
Dezső a strandfürdő építkezésén Forrás: vkbalassa.hu A fennmaradt fotó szerint nagy érdeklődés kísérte az
1935-ös megnyitót, a versenyzők, érdeklődők és díszvendégek létszáma
meghaladta az ezer főt.
forrás: vkbalassa.hu A strandfürdő sorsa azonban a későbbiekre hányatottá
vált, 1944-45 telén a lakosság fűtés céljára elhordta főépület faanyagát,
majd a háború utáni évtizedekben a létesítmény állapota inkább romlott, mint
stagnált. Az 1980-as években bezárták, 1993-ban döntött a
képviselőtestület a teljes felújításról, az 1995-ben lezárult munkák
eredménye a mai helyzetet is mutatja. Hajós Alfréd egykori terveinek megőrzésével, de a
strandfürdő teljes rekonstrukcióját szeretné a jövőben elérni Balassagyarmat
Önkormányzata. Legalábbis pályázati szándékokról tanúskodtak a 2021 májusban
megjelent hírek. Talán a szándékok még nem „úsztak el”, de kétséges, hogy a
közeljövőben az állami beruházások szigorításával megvalósulhat-e ez a
nagyszabású terv. Visszatérve
Hajós Alfréd személyére és balassagyarmati megbízásaira, a strandfürdő
sikeres megvalósulása után egy másik „sportprojektből” részesült. Balassagyarmaton a Nagyligeti sportpályát
1922-ben avatták fel, ennek korszerűsítésére Hajós 1935-ban tervet készített,
amelyet az alábbi tervrajz mutat.
Ennek
alapján a Nagyligeti úti (más névhasználatban Kóvári úti) sportpálya
alkalmassá vált gerely, diszkosz, súlylökés, rúd,-
és magasugrás atlétikai sportágakra, 400 m-es salakos futópálya, és
természetesen a labdarúgópálya egészítették ki a sportági lehetőségeket. Ekkor
létesülhetett a fedett falelátó (elöl páholyokkal, hátrébb ülőhelyekkel),
ennek sorsáról és a sporttelep történetéről itt
található korábbi cikkünk. A teljes területet deszkapalánk védte, amely a
háború után szintén nem maradt meg az utókornak. * Végezetül
álljon itt egy érdekes vélemény Hajós Alfrédtől, amelyet a Színházi Élet
1931/8. számának körkérdésére válaszolt, milyen lesz a világ 100 évvel később? HAJÓS
ALFRÉD kormányfőtanácsos, műépítész: Madách fantáziája,
melyet Az ember tragédiája falanszter jelenetében megérzékeltetett, valósággá
lesz. Amerika már közeledik ehhez az állomáshoz, melyhez az emberiség száz év
múlva fog beérkezni. A család napi élete megszűnik és a családtagok csak
esténként találkoznak majd a közös étteremben, a közös társalgóban, hogy
aztán minden ember kajütszerű szobájába térjen pihenni. Az építkezések e
szerint az életmód szerint alakulnak át: a lakóházak hatalmas penziókká, ahol
a közös helyiségek nagyvonalúságára és artisztikus kiképzésére helyezi majd a
legnagyobb súlyt a tervezőépítész. A szociális problémák megoldása a gyárak,
irodák, iskolák építésében is forradalmi átalakulást fognak előidézni, melyek
a gazdaságosság szem előtt tartásával tartós és tetszetős építőanyagok
gyártását teszik szükségessé. A legnagyobb változások a gyárak építkezései
körül lesznek, mert új találmányok, új módszerek, új erőbeosztás és a gépnek
az emberi munkát mindjobban kiszorító tendenciája a gyári berendezéseket
teljesen át fogják alakítani. A városok
népesedésével a telkek értéke is emelkedni fog és ennek arányában a felfelé
való építkezési törekvések minden vonalon érvényesülnek majd. A monumentális
magas épületek építése a városképeket teljesen meg fogja változtatni. A
rikító színek bizarr pompája érvényesül majd a házak homlokzatán, melyek
magukon viselik az üzleti érdekek kíméletlen versenyének erőfeszítését. A
vasváz lesz a jövő század építkezésének kerete, melybe a ma, a holnap és a
XXI. század építőanyagának újabb formái fognak harmonikusan és újszerű
elgondolással beilleszkedni. 2023. február Írta: Nagy Angela - Nagy László Forrás:
Balassagyarmat régi képeslapokon, szerk. Ács Zsuzsanna, Vas Ágnes,
Balassagyarmat, 2015. Nagy Angela: Hajós Alfréd építész. Kézirat, NKA pályázat,
Budapest, 2018. |
