Emlékkiállítás egy zseniről – „apró” látogatói kritikával

Horváth Endre 125+1

2022. október 27-én nyílt és 2022. december 15-ig látogatható Horváth Endre pénzjegytervező, grafikusművész születésének 125+1 évében megrendezett, DEL ET SC. című emlékkiállítás a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ földszintjén, a művész nevét viselő, működése 53. évében „járó” galériában. (a járványhelyzet miatt a kiállítás 2021-ben elmaradt)

A Madách Imre Városi Könyvtár és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ közös eseményén a megnyitáskor Balikó László, a Pénzjegynyomda Zrt. Grafikai tervezés vezetője, Czeglédi Gábor és Pálinkás György grafikusművészek tartottak előadásokat Horváth Endréről, aki a Pozsony melletti Bazinban született 1896-ban. Gimnáziumi tanulmányainak hat évfolyamát Balassagyarmaton végezte. 1914-ben érettségizett, majd ösztöndíjjal jogi tanulmányokba kezdett. 1915-ben behívták katonának, végigjárta az I. világháború különböző hadszíntereit, itt szerzett élményeit festményeken is megörökítette.

1919 őszén visszatért eredeti elhatározásához, beiratkozott az Iparművészeti Főiskola grafikai szakára, ahol 6 évig volt hallgató. Szeretett tanára, Helbing Ferenc ajánlásával került 1925-ben az újonnan alakult Pénzjegynyomdába. Ez a munka – a réz- és acélmetszés – egész életét betöltő hivatássá vált és ennek a speciális művészeti ágnak nemzetközileg is elismert egyik legnagyobb művelője lett.

A II. világháborút követően a Pénzjegynyomda vezető szakembereként óriási munkát végzett. Az infláció következtében megindult pénzromlás miatt egymást érték az egyre nagyobb címletű bankjegykiadások, amelyeknek minden gyorsaság ellenére is megfelelő minőségben történt a technikai kivitelezése. Ezt követően a 10, 20 és 100 forintosok mellett útlevelek, a legkülönbözőbb állampapírok, terv- és békekölcsönök tervezése, vésése és nyomása következett. Magas szakmai tudását igyekezett továbbadni, kialakított maga körül egy tehetséges fiatalokból álló tervező- és rézmetsző gárdát.

1950-től a Pénzjegynyomda művészeti igazgatója lett. Ekkor rézmetszetű bélyegeket készített és kísérleteket folytatott az ofszetnyomás és a réznyomatok egyesítésére. 1954 őszén, Hollókőn fotózott, festett és tanulmányozta az egész életében oly’ annyira szeretett és művein többször megjelenő népművészeti értékeket.

1954. október 13-án éjjel, munka közben érte a halál. Saját kérésére szeretett városában temették, sírja a városi rk. temetőben található. Síremlékét a Három párka c. rézmetszete alapján id. Szabó István szobrászművész készítette.

A városban élt édesanyja és nővére, őket gyakorta kereste fel Horváth Endre. Nővére, Rebmann Rókusné megőrizte a művész hagyatékát, 1983-ban a városnak adományozta azt. Dokumentumai, rajzok, festmények, akvarellek, rézmetszetek stb. személyes emléktárgyai, értékes bútorai a Helytörténeti Gyűjtemény épületében, a Rákóczi fejedelem út 107 sz. alatt találhatók. (az épület az energiakorlátozások miatt 2023. tavaszáig nem látogatható – szerző megj.)

*

A kiállításon a művész számos alkotásának tervét, rézmetszetét láthatja a látogató. Így az őrhalmi népviseletbe öltözött Sipeki Bözsit, de számos más vonzóan dekoratív női arcképet is megcsodálhatunk.

Kevéssé ismert, hogy az egykori 20 Ft-os papírpénz modelljéül a kétszeres magyar bajnok öttusázó, Hegedűs István szolgált, aki 1956. október 24-én halt meg. A Sportuszodába menet ért egy forradalmár csoport mellé, amikor teherautón érkező ávósok tüzet nyitottak a fegyvertelen emberekre, ő is az áldozatok között volt.

A sok között a legsikeresebb bankjegytervének az 1947-ben kiadott, Petőfit ábrázoló 10 Ft-os réznyomatos bankót tartják, ráadásul azt a korabeli szaksajtó Európa legszebb bankjegyének minősítette.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy Horváth Endre emlékének ápolásában, a Városi Könyvtár, a Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ munkatársain kívül, elévülhetetlen érdemei vannak Kovalcsik András tanárnak (1995-ben a város díszpolgára) és Vagyóczky Károly bélyeg és bankjegytervezőnek, akik a művész emléke ápolásában és a Helytörténeti Horváth emlékkiállítás érdekében hathatósan tevékenykedtek. Vagyóczky ezirányú érdemeit Balassagyarmat Városa 2000-ben Pro Urbe díjjal ismerte el. (életútjáról és Horváthtal kapcsolatos gondolatairól szóló remek interjú itt olvasható.)

*

Nem ünneprontásként említve, de nem hallgatható el, hogy a jubileumi emlékkiállításon a szöveges informatív anyagok bizony erősen hiányoznak. A tárlaton semmi nem utal Horváth Endre munkásságára, életútjára, balassagyarmati kapcsolódására, sem a tárlat falain, sem kiállítás-vezető révén. (bizonyára volt a művészről nyomtatott információs anyag a megnyitáskor, de az már november közepén nem volt fellelhető)

Természetesen a kiállított művek önmagukért (is) beszélnek, de gondolni kell(ene) arra, bármilyen jelentős is Horváth Endre szerepe a bankjegy- és bélyegtervezésben, és így a képzőművészetben is, a fiatalabb generációnak mindez a mában alig-alig ismert. Az életút jellegű információkon túl az egyes kiállított tervek szövegmagyarázatai is elkeltek volna, szintúgy az is, mit jelent a meghívón szereplő DEL ET SC. rövidítés?

A megnyitón feltehetőleg elhangzott a műveiket szignáló grafikus tervezők használta latin kifejezés „megfejtése” – tervezte és metszette –, de remélhetőleg a kiállítás rendezői is egyetértenek azzal, az evidencia nem művészeti műfaj.

2022. november 18.

Forrás: internetes kiállítás-vezető - Zolnyánszki Zsolt Benedek, galériavezető

Összeállította: Nagy László