Madách Imre 200 – a költő, aki megírta a lényeget

mai világunkról

A 2023. január 20-i balassagyarmati rendezvények részleteiről

A Nógrád (Vár)megyei Madách ünnepségek sorozata 2023-ban különleges jubileumhoz érkezett, hiszen 200 éve, 1823. január 20-án született a Tragédia szerzője.

A balassagyarmati rendezvények első programpontja a Palóc Múzeumban megrendezett új Madách kiállítás volt – Madách 200 Nógrádból a halhatatlanságba címmel – amelyet L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitott meg. Köszöntőt mondott dr. Limbacherné dr. Lengyel Ágnes, az MNM Palóc Múzeum igazgatója.

A zenei és prózai programbetéteket is tartalmazó megnyitó fellépői és részletei itt olvashatók.

Mint köztudomású, az energiakorlátozások miatt 2022 késő őszétől ez a múzeum is zárva tart, azonban éppen a Madách kiállítás miatt 2023. április 1-ig szombat-vasárnaponként 9-16 között látogatható lesz a kiállítás.

A Vármegyeháza melletti Madách Imre szobornak, Sidló Ferenc alkotásának megkoszorúzása után a Madách Imre Könyvtár galériáján ifj. Telek Zoltán művésztanár nyitotta meg a fiatal, 20. évében és így pályája elején járó, de nagytehetségű Moharos Lili kiállítását, akinek 2020-ban az Artéria Galériában, 2022-ben a Szerbtemplom Galériában ill. Budapesten is volt már kiállítása.

Moharos Lili kollázsa

A Művelődési Központ kamaratermében került sor a díszünnepségre, a két Madách-díj, illetve a Horváth Endre-díj átadására.

Az ünnepségen köszöntőt mondott Balla Mihály, a térség országgyűlési képviselője és Skuczi Nándor, a vármegyei közgyűlés elnöke.

A rendezvény díszvendége és fővédnöke Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt, akinek a napjaink (világ)politikájára is utaló beszédéből a média bőségesen idézett.

Így többek között: …napjainkban Madách csak amiatt vonná össze a szemöldökét, hogy Ádám és Éva az emberiség fennmaradását biztosító egymásnak rendeltségét a mai nyugati kultúrában micsoda hévvel igyekeznek átírni Ádám és Béla kapcsolatára”.

…Madách minden egyéb tekintetben pontosan megírta a lényeget mai világunkról, az emberi lélekért zajló szakadatlan küzdelemről, a jó és a rossz, a fény és a sötétség, a hit és a tagadás, végső soron Isten és a sátán között – fűzte hozzá.

Kövér László a mai ember tragédiájának azt nevezte, hogy …a lelki és szellemi merényletekhez korábban soha nem látott hatékonyságú eszközök állnak rendelkezésre.

Kifejtette, …a Földön élő több mint nyolcmilliárd emberből ötmilliárd csatlakozik az internethez és átlagban naponta több mint hat órát tölt a digitális világban.

Úgy is mondhatnánk, az emberiség lassan, de biztosan a fizikai világból a virtuális világba menekül, hasonlóan, mint ahogy Madách Ádámja menekült az űrbe. – fogalmazott. Az emberiség számára páratlan esély, ha ez a digitális rendszer a közjót és a közérdeket szolgálja a fizikai világban, és rettenetes veszély, ha – miként ez látszik – mindezt magánérdekek vonják uralmuk alá.

A 20. század borzalmain túllépni akaró Ádám számára, úgy tűnik, a 21. sem tartogat mást, mint újabb illúziók elvesztését, az eszmények sárba tiprását és a rációba kapaszkodó remény megcsúfolását – mondta, hozzátéve: …de mi itt, Madách hazájában ismerjük a titkot: megmaradásunk záloga mindmáig a küzdeni akarás és a Mindenható kegyelme volt.

Hagyományosan a rendezvényen adják át a vármegyei önkormányzat két Madách-díját. Az elismerést idén (a díjakról a közgyűlés 2022 végén dönt) Takaró Mihály irodalomtörténész és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója vehette át.

Balról jobbra: Skuczi Nándor, L. Simon László, Takaró Mihály, Kövér László

Fotó: Komka Péter

A díjazottakat Dörner György Kossuth-díjas színművész, az Újszínház igazgatója méltatta, aki már maga is részesült 2020-ban Madách-díjban.

*

Takaró Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész, költő, tanár a kilencvenes évek közepén elsőként Magyarországon elkészítette az érettségi útmutatót magyar nyelv és irodalomból. 2012-ben kezdeményezésére került az új Nemzeti Alaptantervbe többek között Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyirő József. Ő szerkesztette a Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig című irodalomtörténeti kézikönyvet és szöveggyűjteményt.

L. Simon László, József Attila-díjas író, költő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója korábban 2004 és 2010 között a Magyar Írószövetség titkára, 2010-től országgyűlési képviselő és az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, 2011 októberétől a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke, 2012 és 2013 között a kultúráért felelős államtitkár volt. Munkái között van a Versenyhátrány – A (kultúr)politika fogságában, A római szekér; Kulturális politika – politikai kultúra vagy a Körbejárni a hazát című esszékötet.

*

L. Simon László a facebookon is közzétette gondolatait a Madách-díj átvétele kapcsán:

Köszönet a Madách-díjért

Tizennyolcadik születésnapomon azzal a meggyőződéssel tekintettem a jövőbe, hogy én immár felnőtt vagyok, akinek senki sem mondhatja meg, mit és hogyan kell csinálnia. Az ilyen kamaszos tévedéseket a legtöbbünk nem tudja elkerülni, magam is hamar beláttam: a felnőtté válás nem köthető semmilyen születésnaphoz vagy dátumhoz.

Ha fel kellene sorolnom az öt legkedvesebb költőmet, legfeljebb azon gondolkoznék el, kiket húzzak le a listáról, de Ady, Petőfi, Kassák, Pilinszky és Vörösmarty továbbra is az élbolyban szerepelnének, majd szorosan utánuk Aranytól Babitson és Illyés Gyulán át Weöresig hosszú lenne azoknak a sora, akik hol erősebben, hol halványabban pulzálnak irodalmi-szellemi eszmélkedésem és kiteljesedésem csillagtérképén. Ám ha a számomra legfontosabb öt irodalmi alkotást kellene megneveznem, azonnal Madách Tragédiáját említeném, majd hosszasan hallgatnék. Részben a bőség zavara miatt, de sokkal inkább azért, mert egyetlen mű sem gyakorolt rám olyan nagy hatást, mint ez a dráma.

Az egyik színészbarátom mesélte, hogy a Tragédia próbáján azzal szembesültek, a rendező-dramaturg a tizenötödik színből kihúzta azt a szerinte zavaró, a lényegről a figyelmet elterelő szakaszt, amelyben Éva közli az élet értelmetlenségén morfondírozó, az öngyilkosság gondolatával küszködő férfival: „Anyának érzem, óh, Ádám, magam.” Jellemző a család fogalmát átértelmezni akaró korunkra, hogy éppen a darab kulcsmondatát akarja valaki elhagyni az előadásból, s ennek tudatában joggal vetődik fel a kérdés: miért Az ember tragédiáját kívánja színpadra állítani az ilyen rendező?

Legyünk megengedőek: viaskodik benne a klasszikus értékekhez, az élet továbbadásának törvényéhez való ragaszkodás, a mai véleményterroristáknak és ízlésdiktátoroknak való megfelelési kényszerrel. Csak közben lépésről lépésre adja fel önmagát, s ebbe az irányba terelgeti az általa formált közönséget is.

Felnőtté válásom során egy darabig azt hittem, hogy a szabad akarat, az önmagam sorsáról való döntés képessége és lehetősége a legfontosabb, ahogy Ádám fogalmazott: „Sokat tanultam álomképeimből, / Kiábrándultam sokból, s most csupán / Tőlem függ, útam másképpen vezetni.” Ám az ember szép lassan megtanulja, fölösleges az Istent kísérteni, s hol őszinte kíváncsiságból, hol a hübrisz által vezérelve feszegetni a titkot, „mit jótékonyan / Takart el istenkéz vágyó szemedtől”. Be kellett látnom és meg kellett tapasztalnom, hogy felnőtté igazán akkor váltam, amikor szülő lettem, s immár nem csupán döntéseket hozhattam, hanem másokért is felelősséget kellett vállalnom.

S nem tagadom, Lucifer hideg tudása és dőre tagadása engem is sokszor eltántorított, de mindig visszatértem, s láttam, amit Madách az Úrral kimondatott: mindaz, mit Lucifer rontani vágyott, „Szép és nemesnek új csirája lesz.” Ezért foglalta el az életemben a központi szerepet az alkotás szándéka, a teremtés vágya, ezért küzdök és bízva bízok.

Ennek jegyében köszönöm meg a bizalmat és a nekem ítélt Madách-díjat.

*

A Madách-díjak átadását követően Balassagyarmat Város Horváth Endre-díját Moharos Lili rajzművész vehette át „a hétköznapok magasabb szintű, művészi átélésének közvetítéséért, munkásságáért, magas színvonalú tevékenységének elismeréseként” Csach Gábor polgármestertől és Frankó Viktória képviselőtestületi tagtól.

Moharos Lili laudációját az alábbiakban közöljük:

Moharos Lili Balassagyarmaton született 2003. január 10-én. Itt végezte el az általános és középiskolát is. Jelenleg képgrafika szakon tanul a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

Mindig is szeretett rajzolni, 13 éves lehetett, amikor először vetődött fel benne a gondolat, hogy szívesen foglalkozna ezzel a világgal. Abban az időben a rajzolás már az első helyen állt a hobbijai között. A gimnáziumi évek alatt igyekezett képezni magát, rajzolni járt Dávid Zsuzsanna festőművész tanárnőhöz a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolába, illetve különórákat vett ifjabb Telek Zoltán festőművésztől.

Alkotásaival többször bemutatkozott csoportos kiállításon, így a balassagyarmati Nyári Tárlatokon és az Artéria Galériában a 9 Nő című tárlaton.

Első önálló kiállítása 2021. december 5-én nyílt meg Utak egymás felé címmel Budapesten, a Massolit Books & Café kiállítóterében. Összesen 29 alkotása szerepelt, melyek részben önálló művek, részben pedig kisebb sorozatok. Az alkotások nagyrészt tollrajzok, de helyet kapott a tárlatban monotípia és egy festmény is.

Moharos Lili nem a felszínt próbálja meg minél teljesebben leképezni, sokkal inkább a hétköznapok intuitív módon megtapasztalt esszenciáját, belső lényegét és dinamikáját igyekszik felszínre hozni, néha egészen víziószerű formában kifejezésre juttatni. Teszi mindezt úgy, hogy figyelme teljes felületével az események sűrűjébe helyezkedik, nagy fokú érzékenységgel fogadja be a körülötte zajló történéseket, melyek aztán a későbbiekben kiindulásként szolgálnak számára. Röviden akár úgy is fogalmazhatunk: a hétköznapok magasabb szintű, művészi átélésére törekszik. Mindig más az, ami éppen inspirálja, de visszatérő témái a nosztalgia, az elmúlás, az emberi kapcsolatok, az emberek sokszínűsége, a hétköznapok. A 2022. november 20-án Balassagyarmaton, az Artéria Galériában nyílt önálló kiállítása is ezen témakörben mozog.

Célja nem minden áron a művészetben való önmegvalósítás, de számára életforma az alkotás. A pályája elején jár, a szó klasszikus értelmében vett tehetség. Fiatal kora ellenére kialakított egy olyan védjegyszerű kifejezéskészletet, melynek birtokában teljes értékű, autonóm művek alkotójaként áll előttünk.

Tehetsége elismeréséül Balassagyarmat Város Önkormányzata a Horváth Endre-díjat adományozza Moharos Lilinek.

2023. január 21.

összeállította: Nagy László

forrás:

Frankó Viktória

Facebook/Csach Gábor

Facebook/Skuczi Nándor

Magyar Nemzet