|
Döbbenetes: a vármegyei közgyűlés egyes
tagjai vasútügyben a polgárok érdekei ellen emeltek szót
Kedves
barátaink, olvasóink: támogatható-e, hogy Nógrád önként lemondjon vasúti
hálózatáról? Nos, ezt a szándékot
erősítették meg a vármegyei közgyűlés egyes tagjai (és hallgatólagosan a
testület többsége) a közelmúltban megtartott ülésükön. Tekintettel a
téma fontosságára, a közgyűlés évek óta tapasztalható felemás
„hozzáállására”, érdemes alaposabban körbejárni a nógrádi „vasútügyet”. Az előzményekről: A
vármegye közgyűlése, az elnök szerint (lásd jegyzőkönyv) 2024 nyarán (ennek
ellentmond, hogy a MÁV háttéranyag keltezése 2024.
április) kérte fel a MÁV vezetőjét, hogy készítsen tájékoztatót a MÁV Nógrád
vármegyét érintő fejlesztéseiről és aktualitásairól, azzal, hogy azt a
testület ülésén megtárgyalják. A téma előterjesztője dr. Pafféri Zoltán, MÁV vezérigazgató lett volna,
akit időközben leváltottak, utódja Hegyi Zsolt nem tudott a 2024. szeptember
26-án, Salgótarjánban megtartott ülésen részt venni. Így végül a közlekedési
cégeket a MÁV-Start
részéről Lóczi Csaba területi
személyszállítási és vontatási igazgató, a MÁV Zrt. részéről Sárkány László pályavasúti területi
igazgató, a Volánbusz Zrt részéről Pápai
Roland forgalmi üzemvezető képviselték. Az ide belinkelt jegyzőkönyv tartalmazza a
közgyűlés jelenlévő tagjainak névlistáját. Első
kérdésként rögtön felmerül, mi értelme volt a téma napirendre vételének, ha nem
a nógrádi vasút áldatlan helyzete elleni fellépés, az érte történő
„lobbizás”, a műszaki állapot, de legalább a szolgáltatásminőség javításának
elérése? Hiszen az aktuális helyzetet hivatalból kellett (volna) ismerni a
testület tagjainak, ami pedig a fejlesztéseket illeti, annak lehetőségeit
legkevésbé sem a MÁV vezetője tudta volna taglalni, hanem a szakminisztérium.
Hiszen mint köztudomású, a közlekedés területén olyan mértékű központosítás
történt, hogy minden érdemi, sőt azon túli döntést is, maga a miniszter hoz
meg, így nem meglepő, hogy a megjelent MÁV vezetők semmi konkrét választ nem
tudtak adni a jövőbeni (úgy tűnik egyébként sem létező) tervekről.
Balról Barna János, Skuczi Nándor, Dr. Bablena
Ferenc forrás: nool.hu A közgyűlés vasútellenes
támogatóiról: Skuczi Nándor elnök bevezetője után Barna János a közgyűlés fideszes
alelnöke, a nógrádi vasúti közlekedés elkötelezett ellenzője adta meg az alaphangot,
hogyan kell a kérdéshez közelíteni. Szerinte a
MÁV anyagában költségekről nincs szó, (ami igaz) arról, hogy mennyi mínuszt hoz az adófizetőknek a
Balassagyarmat-Aszód, a Balassagyarmat-Vác vonal. Kutatott a
téma iránt, szerinte sokan
megdöbbennének, ha kiderülne ez az összeg. A vasúti közlekedés
szükségességét Budapest és környékére, ill. a fővárost a nagyvárosokkal
összekötő intercity szakaszokra korlátozná, a megmaradt kb. 10 %-ot minden kormánytól függetlenül már rég be
kellett volna zárni vagy bicikli utat kellett volna építeni helyette. Bár
állítása szerint ezzel nem a MÁV-ot szeretné támadni és véleménye szerint
műszakilag nagyon nehéz lehetne korszerűsíteni (miért lenne nehéz??) az
említett két nógrádi vonalat. Elmondta még, amikor a vasutakat építették,
akkor teher,- és személyforgalmi, ill. postai
funkciója is volt, de Nógrád vármegye
nyugati részén funkcióját veszítette a vasút. (érdekes megközelítés, hogy
szerinte ez csak Nyugat-Nógrádban történt meg) Egy másik
hozzászólásban, Borenszki Ervin
kérdésére (aki némiképp védelmébe vette a vasutat), utazott-e vasúttal Barna
János, a megszólított elmondta, legutóbb (a pályabezárás miatt a legutóbb csak 2023
augusztusa előtt lehetett) elutazott Ipolytarnócra. Rá is csodálkozott a pénztáros, hogy ki az az ember, aki teljesáru
jegyet vásárol, mert az utóbbi időben nem igazán történt ilyen. Az eset
valóságtartalma egyébként sem ellenőrizhető, így tekintsük a példát
politikusi túlzásnak, vagy inkább hangulatkeltésnek, de jellemzi a
hozzáállást. Barna
álláspontjához csatlakozott Varga Béla,
a Fidesz szécsényi elnöke, testületi tag is.
Szerinte a kihasználatlan, gazdaságtalan vasútvonalak fejlesztésére az
elkövetkező 5-10 évben a remény jele is minimálisnak mutatkozik, tehát
érdemesebb lenne kerékpárutat építeni helyettük. Kérte a vendégeket,
vezetőségük felé tolmácsolják, hogy több érdekkel is találkozna, ha ezeket a nyomvonalakat átalakítanák, nem olyan
hatalmas költséggel (e szerint lehet olcsón is?) kerékpárúttá. A fenti nézetek cáfolatáról: Ehhez a Nemzetközi
Bankárképző Központ által 2010-ben (a
témában utolsóként) készített, az Ipoly-völgyi
vasút működtetéséről szóló Megvalósíthatósági Tanulmányt kell elővenni. E szerint
három nógrádi viszonylatban (Bgy-Vác/Aszód/Tarnóc) az éves bevételt 917 M Ft-ban
határozták meg a szakemberek. A ráfordításokat (pálya, gépészet,
kereskedelem, igazgatás stb.) 1.6 Mrd Ft-ban. A különbözet 683 M Ft, vagyis
Barna János szerint ennyit „áldoz” a magyar állam (feleslegesen?) vasút
tekintetében Nógrád polgáraira. Ez 182.000 megyelakost tekintve 3752 Ft/fő/év
összeg. A kérdés,
elvégezte ezt a számítást alelnök úr? Ha igen, ezt találta soknak? De az
arányok pozitívabban változnának korszerűbb infrastruktúra, minőségi
szolgáltatások esetében, ezek léptékekkel növelnék a bevételt, ahogy a
közútról a teherszállítás vasútra való áthelyezése is. Utóbbiban az egyéni és
csoportérdek gyakorta felülírja a gazdasági racionalitást, amihez hozzájárul
a MÁV üzletellenes üzletpolitikája is. (pl. magas pályahasználati díjak) De mi a helyzet
a fejlesztéssel? Nos,
(akkor még) három nógrádi pályarehabilitációra kb. 11 Mrd Ft-ot kellett volna
költeni a tanulmány szerint. Amibe természetesen nincs benne a remélt modern
szerelvények költsége. Az árak azóta
változtak, az arányok nem. A fentiek
mellett maradtak itt még alapkérdések. Például,
miért kellene a vasúti hálózat megszüntetésével egy vármegyét és polgárait
kizárni a vasúti közlekedésből, másodrendű állampolgárként kezelni?
Létezhet-e vasúti hálózat erős „oldalgyökerek” nélkül, vagy csak a fix
bevételt hozó fővonalak megtartandók? Garantálható-e a közúti közlekedéshez
az üzemanyag mindenkori, teljeskörű hozzáférhetősége (mennyiség, ár), nem
kell-e tömegeket vagy éppen árukat tartósan vagy időszakosan vasúton
szállítani? (lásd a közelmúlt világpolitikai történéseit és esetleges későbbi
kiterjedését) Lemondhatunk-e a hálózatról, úgy, hogy annak valamikori
visszaállítása valóban döbbenetes összegeket jelentene? Gondoltak-e
ezekre az érintett képviselők? Vissza a közgyűlésen elhangzottakra: A MÁV Zrt.
képviselője Sárkány László
megfontoltabban nyilatkozott, elmondta, nem szabad szűken vizsgálni a
kérdést, a jegybevételből bejön-e a ráfordítás, hiszen számtalan tanulmány
igazolja, ahol a közösségi közlekedés és infrastruktúra fejlődik, ott a
térség is fejlődik, ami hat a foglalkoztatásra, iparra, adóbevételre,
munkaerőre. Példaként az esztergomi vonalat hozta fel, ahol úgy megnőtt a
forgalom, hogy ma már éppen a túltelítettség a gond. Másrészt hazánk, ha nem
fejleszti a közlekedési infrastruktúráját, butaságot követ el, ezzel a
lakosságot sújtja, gátolja a zöld célokat. (amelyet egyébként Nógrád is
követ, hiszen éppen a Zöld Nógrád címet adta stratégiai fejlesztési tervének) Skuczi Nándor elnök némiképp árnyalta a két
képviselőtársa negatív álláspontját, társadalmi hosszútávú megterülést, a
kötöttpálya környezetvédelmi előnyeit, a gazdasági hatásokat említette, de
világos, egyértelmű megyei stratégia nem volt értelmezhető hozzászólásaiból.
Egy kivételével, a 81-es, Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu vonal
fejlesztéséért, a HU-SK összeköttetés visszaállításáért szót emelt. Ez
teljességgel támogatandó, de nem a többi vonalszakasz ellenében, mert azokra
általánosságokon kívül nem utalt. Az
említetteken kívül a többi képviselő nem nyilvánított véleményt, így
valójában a meghívottak úgy értelmezhették, a közgyűlés a vasút érdemi
jövőbeni fejlesztésére nem vagy csak igen „visszafogottan” tart igényt. Végül
bármiféle fejlesztési vagy éppen visszafejlesztési döntést a minisztérium hoz
majd meg, de pozitív vagy negatív következményei a lakosságot érintik, aligha
a képviselőket. Hát itt
tartunk 2024 őszén Nógrádban, vasútügyben. Utóirat: Fenti írásnak
semmiféle politikai célzata nincs, sem személyek, sem pártok ellenében,
bármennyire is úgy tűnhet. Egy sarkalatosan átgondolandó témára, e téren
megmutatkozó téves álláspontokra kívántam a figyelmet felhívni. Közzétette: Nagy László 2024. október |