Döbbenetes: a vármegyei közgyűlés egyes tagjai vasútügyben a polgárok érdekei ellen emeltek szót

 

 

https://imgfrm.index.hu/imgfrm/5/5/0/6/BIG_0001925506.jpg

 

Kedves barátaink, olvasóink: támogatható-e, hogy Nógrád önként lemondjon vasúti hálózatáról? 

 

Nos, ezt a szándékot erősítették meg a vármegyei közgyűlés egyes tagjai (és hallgatólagosan a testület többsége) a közelmúltban megtartott ülésükön.

Tekintettel a téma fontosságára, a közgyűlés évek óta tapasztalható felemás „hozzáállására”, érdemes alaposabban körbejárni a nógrádi „vasútügyet”.

 

Az előzményekről:

 

A vármegye közgyűlése, az elnök szerint (lásd jegyzőkönyv) 2024 nyarán (ennek ellentmond, hogy a MÁV háttéranyag keltezése 2024. április) kérte fel a MÁV vezetőjét, hogy készítsen tájékoztatót a MÁV Nógrád vármegyét érintő fejlesztéseiről és aktualitásairól, azzal, hogy azt a testület ülésén megtárgyalják.

 

A téma előterjesztője dr. Pafféri Zoltán, MÁV vezérigazgató lett volna, akit időközben leváltottak, utódja Hegyi Zsolt nem tudott a 2024. szeptember 26-án, Salgótarjánban megtartott ülésen részt venni. Így végül a közlekedési cégeket a MÁV-Start részéről Lóczi Csaba területi személyszállítási és vontatási igazgató, a MÁV Zrt. részéről Sárkány László pályavasúti területi igazgató, a Volánbusz Zrt részéről Pápai Roland forgalmi üzemvezető képviselték. Az ide belinkelt jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés jelenlévő tagjainak névlistáját.

 

Első kérdésként rögtön felmerül, mi értelme volt a téma napirendre vételének, ha nem a nógrádi vasút áldatlan helyzete elleni fellépés, az érte történő „lobbizás”, a műszaki állapot, de legalább a szolgáltatásminőség javításának elérése? Hiszen az aktuális helyzetet hivatalból kellett (volna) ismerni a testület tagjainak, ami pedig a fejlesztéseket illeti, annak lehetőségeit legkevésbé sem a MÁV vezetője tudta volna taglalni, hanem a szakminisztérium. Hiszen mint köztudomású, a közlekedés területén olyan mértékű központosítás történt, hogy minden érdemi, sőt azon túli döntést is, maga a miniszter hoz meg, így nem meglepő, hogy a megjelent MÁV vezetők semmi konkrét választ nem tudtak adni a jövőbeni (úgy tűnik egyébként sem létező) tervekről.

 

Balról Barna János, Skuczi Nándor, Dr. Bablena Ferenc

forrás: nool.hu

 

A közgyűlés vasútellenes támogatóiról:

 

Skuczi Nándor elnök bevezetője után Barna János a közgyűlés fideszes alelnöke, a nógrádi vasúti közlekedés elkötelezett ellenzője adta meg az alaphangot, hogyan kell a kérdéshez közelíteni.

Szerinte a MÁV anyagában költségekről nincs szó, (ami igaz) arról, hogy mennyi mínuszt hoz az adófizetőknek a Balassagyarmat-Aszód, a Balassagyarmat-Vác vonal.

Kutatott a téma iránt, szerinte sokan megdöbbennének, ha kiderülne ez az összeg. A vasúti közlekedés szükségességét Budapest és környékére, ill. a fővárost a nagyvárosokkal összekötő intercity szakaszokra korlátozná, a megmaradt kb. 10 %-ot minden kormánytól függetlenül már rég be kellett volna zárni vagy bicikli utat kellett volna építeni helyette.

 

Bár állítása szerint ezzel nem a MÁV-ot szeretné támadni és véleménye szerint műszakilag nagyon nehéz lehetne korszerűsíteni (miért lenne nehéz??) az említett két nógrádi vonalat. Elmondta még, amikor a vasutakat építették, akkor teher,- és személyforgalmi, ill. postai funkciója is volt, de Nógrád vármegye nyugati részén funkcióját veszítette a vasút. (érdekes megközelítés, hogy szerinte ez csak Nyugat-Nógrádban történt meg)

 

Egy másik hozzászólásban, Borenszki Ervin kérdésére (aki némiképp védelmébe vette a vasutat), utazott-e vasúttal Barna János, a megszólított elmondta, legutóbb (a pályabezárás miatt a legutóbb csak 2023 augusztusa előtt lehetett) elutazott Ipolytarnócra. Rá is csodálkozott a pénztáros, hogy ki az az ember, aki teljesáru jegyet vásárol, mert az utóbbi időben nem igazán történt ilyen. Az eset valóságtartalma egyébként sem ellenőrizhető, így tekintsük a példát politikusi túlzásnak, vagy inkább hangulatkeltésnek, de jellemzi a hozzáállást.

 

Barna álláspontjához csatlakozott Varga Béla, a Fidesz szécsényi elnöke, testületi tag is.  Szerinte a kihasználatlan, gazdaságtalan vasútvonalak fejlesztésére az elkövetkező 5-10 évben a remény jele is minimálisnak mutatkozik, tehát érdemesebb lenne kerékpárutat építeni helyettük. Kérte a vendégeket, vezetőségük felé tolmácsolják, hogy több érdekkel is találkozna, ha ezeket a nyomvonalakat átalakítanák, nem olyan hatalmas költséggel (e szerint lehet olcsón is?) kerékpárúttá.

 

A fenti nézetek cáfolatáról:

 

Ehhez a Nemzetközi Bankárképző Központ által 2010-ben (a témában utolsóként) készített, az Ipoly-völgyi vasút működtetéséről szóló Megvalósíthatósági Tanulmányt kell elővenni.

 

E szerint három nógrádi viszonylatban (Bgy-Vác/Aszód/Tarnóc) az éves bevételt 917 M Ft-ban határozták meg a szakemberek. A ráfordításokat (pálya, gépészet, kereskedelem, igazgatás stb.) 1.6 Mrd Ft-ban. A különbözet 683 M Ft, vagyis Barna János szerint ennyit „áldoz” a magyar állam (feleslegesen?) vasút tekintetében Nógrád polgáraira. Ez 182.000 megyelakost tekintve 3752 Ft/fő/év összeg.

 

A kérdés, elvégezte ezt a számítást alelnök úr? Ha igen, ezt találta soknak?

 

De az arányok pozitívabban változnának korszerűbb infrastruktúra, minőségi szolgáltatások esetében, ezek léptékekkel növelnék a bevételt, ahogy a közútról a teherszállítás vasútra való áthelyezése is. Utóbbiban az egyéni és csoportérdek gyakorta felülírja a gazdasági racionalitást, amihez hozzájárul a MÁV üzletellenes üzletpolitikája is. (pl. magas pályahasználati díjak)

 

De mi a helyzet a fejlesztéssel?

 

Nos, (akkor még) három nógrádi pályarehabilitációra kb. 11 Mrd Ft-ot kellett volna költeni a tanulmány szerint. Amibe természetesen nincs benne a remélt modern szerelvények költsége.  Az árak azóta változtak, az arányok nem.

 

A fentiek mellett maradtak itt még alapkérdések.

 

Például, miért kellene a vasúti hálózat megszüntetésével egy vármegyét és polgárait kizárni a vasúti közlekedésből, másodrendű állampolgárként kezelni? Létezhet-e vasúti hálózat erős „oldalgyökerek” nélkül, vagy csak a fix bevételt hozó fővonalak megtartandók? Garantálható-e a közúti közlekedéshez az üzemanyag mindenkori, teljeskörű hozzáférhetősége (mennyiség, ár), nem kell-e tömegeket vagy éppen árukat tartósan vagy időszakosan vasúton szállítani? (lásd a közelmúlt világpolitikai történéseit és esetleges későbbi kiterjedését) Lemondhatunk-e a hálózatról, úgy, hogy annak valamikori visszaállítása valóban döbbenetes összegeket jelentene?

 

Gondoltak-e ezekre az érintett képviselők?

 

Vissza a közgyűlésen elhangzottakra:

 

A MÁV Zrt. képviselője Sárkány László megfontoltabban nyilatkozott, elmondta, nem szabad szűken vizsgálni a kérdést, a jegybevételből bejön-e a ráfordítás, hiszen számtalan tanulmány igazolja, ahol a közösségi közlekedés és infrastruktúra fejlődik, ott a térség is fejlődik, ami hat a foglalkoztatásra, iparra, adóbevételre, munkaerőre. Példaként az esztergomi vonalat hozta fel, ahol úgy megnőtt a forgalom, hogy ma már éppen a túltelítettség a gond. Másrészt hazánk, ha nem fejleszti a közlekedési infrastruktúráját, butaságot követ el, ezzel a lakosságot sújtja, gátolja a zöld célokat. (amelyet egyébként Nógrád is követ, hiszen éppen a Zöld Nógrád címet adta stratégiai fejlesztési tervének)

 

Skuczi Nándor elnök némiképp árnyalta a két képviselőtársa negatív álláspontját, társadalmi hosszútávú megterülést, a kötöttpálya környezetvédelmi előnyeit, a gazdasági hatásokat említette, de világos, egyértelmű megyei stratégia nem volt értelmezhető hozzászólásaiból. Egy kivételével, a 81-es, Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu vonal fejlesztéséért, a HU-SK összeköttetés visszaállításáért szót emelt. Ez teljességgel támogatandó, de nem a többi vonalszakasz ellenében, mert azokra általánosságokon kívül nem utalt.

 

Az említetteken kívül a többi képviselő nem nyilvánított véleményt, így valójában a meghívottak úgy értelmezhették, a közgyűlés a vasút érdemi jövőbeni fejlesztésére nem vagy csak igen „visszafogottan” tart igényt. Végül bármiféle fejlesztési vagy éppen visszafejlesztési döntést a minisztérium hoz majd meg, de pozitív vagy negatív következményei a lakosságot érintik, aligha a képviselőket.

 

Hát itt tartunk 2024 őszén Nógrádban, vasútügyben.

 

Utóirat:

 

Fenti írásnak semmiféle politikai célzata nincs, sem személyek, sem pártok ellenében, bármennyire is úgy tűnhet. Egy sarkalatosan átgondolandó témára, e téren megmutatkozó téves álláspontokra kívántam a figyelmet felhívni.

 

 

 

Közzétette: Nagy László

2024. október